Szülők figyelmébe – Kulcsár Gábor, mesterem tollából

Ma az oszteopátiát / oszteoterápiát leginkább a derék – hát – és nyakfájás gyógymódjának tartják, de a közvélemény egyre inkább felismeri, hogy e műfaj sok más esetben is hasznos. Pl. állapotos nők, csecsemők és gyermekek kezelésére is kiváló.

Meddőség, menstruációs fájdalom

Kevesen tudják még a szakorvosok közül is, hogy a keresztcsont és a csípőlapát közötti izületek (ilioszakrális izület) blokkja vagyis mozgásbeszűkülése működés- illetve érzékzavart okozhat a beidegzése alá eső területen.Ez a mozgásbeszűkülés nem csak keresztcsonti fájdalmakat, ishiászos tüneteket produkálhat, hanem – sokszor minden előzménytől mentesen – gátolja a méh megfelelő működését. Erre a zavarra csak a görcsös menstruáció és az “indokolatlan” meddőség utalhat. A blokk megszüntetése után kb. egy hét elteltével áll vissza a méh normál funkciója. (Az ilioszakrális ízületek mozgásának biomechanikáját sajnos még mindig nem tanítják az akadémiai orvoslás egyetemein, pedig már az 1900-as évek elején ismerték.)

Terhességi időszak

Állapotos nőknél a baba növekedésével egyenes arányban változik a szervezet statikája és lazulnak az ízületek. Nem ritka az olyan kismama, aki egyszerű sétája közben hirtelen jött keresztcsonti-háti fájdalomra panaszkodik, ami legtöbbször 1-2 napon belül spontán elmúlik (rosszabb esetben nem). Ez a jelenség az ízületek kialakult hypermobilitására (túlmozgására) utal. A kezelést az első 3 hónapban gond nélkül, a második 3 hónapban fokozott óvatossággal lehet végrehajtani. Az utolsó 3 hónapban teljesen felesleges bármilyen kezelés a medence-ízületek instabilitása miatt.

Itt annyit jegyeznék meg /Meskó Balázs/, hogy a fenti lehetőségeket tovább szűkítve, várandós hölgyeket a gyakorlatban csak a második trimeszterben vállalok (ez még mindig szélesebb körű lehetőség, mint ami általánosságban elérhető). Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a baba biztonságban, már a méhlepényen keresztül legyen kapcsolatban anyukájával; a másik, hogy a harmadik trimeszterben a kezelésnek nem sok értelme van már.

Szülés

Ahhoz, hogy a szülés a lehető legkönnyebben folyjon le, a medencének és a lumbális gerinc izületeinek szabadon kell mozogniuk. A szülés automatikus folyamatát – mely alapvetően egy reflexsor – gátolhatja, ha az érintett izületekben bármilyen korlátozás van. Hasonlóképpen befolyásolja a szülést a belszervek működése, vagy ha a medencetájék izmainak tónusa nem olyan, mint kellene. Az ilyen lappangó bajokat fel lehet ismerni, és ki lehet kezelni.

A szülés során a baba fejére és testére nagy nyomás és feszültség nehezedik, amely egész gyermekkor során, akár felnőttkorig is a szövetekben marad. Különösen nagy nyomás nehezedik a felső nyakrészre, mikor a baba keresztülpréselődik a szülőcsatornán. Ez a terület igen fontos az idegrendszer szempontjából, s az újszülött képessége, hogy felemelje a fejét és szopjon, attól függ, hogy ez a szakasz szabadon tud-e mozogni.

A csecsemőknél figyeljenek a következő tünetekre:

• székrekedés vagy hasmenés (még az étkezési átállás előtt),
• nehezen eszik, vagy csak az egyik oldalról akar szopni (nyelési nehézség),
• rendszeresen csipás szemek, szemgyulladás nélkül, főleg, ha csak egyoldali
• nyakizmok merevsége (ferde nyak),
• nem gennyes fülgyulladás,
• légzési nehézségek.

A fenti tüneteket mind okozhatja a születésből megmaradt, a baba fejében, illetve felső nyaki gerincnél lévő feszültség. A gyermekek a felnőttekhez képest igen érzékenyek, s ha fiatal korban korrigálják a feszültségeket, lehetővé teszik, hogy a gyermek képességei teljes mértékben kifejlődjenek. Ez a megelőző oszteopát / oszteoterápiás kezelés legjobb példája.

“Úgy dől meg a fa, ahogy meghajlik az ág” Sok felnőtt nem szenvedne bizonyos panaszoktól, – pl. asztma, koordinációs zavarok, fogproblémák, diszlexia, beszédproblémák, gerincferdülés, emésztési zavarok, stb. – ha gyermekkorában megkapta volna a megfelelő oszteopát / oszteoterápiás kezelést.

Az anyukákat szülés után másfél-két hónap múlva szoktuk “összerakni”, minthogy a teljes tágulást követően az ízületi felszínek ritkán illeszkednek vissza az eredeti helyzetükbe, így évekig tartó derék- háti fájdalmakat okoznak az esetek 60%-ában.

Epidurális szülés

Kismamák körében egyre népszerűbb a fájdalommentes szülés néven ismert eljárás.

Jó tudni: az epidurális érzéstelenítést alhasi, illetve alsó végtagi műtétek esetére találták fel, olyankorra, mikor altatást alkalmazni valamilyen okból veszélyes lehet. Ezzel az érzéstelenítéssel valóban fájdalommentes lehet a szülés, de felfigyeltek már arra, hogy az e módszerrel szült nők gyermekeinél rendkívül sok a tüdő- és veseproblémával küszködő (asztmás, kruppos, gyenge veséjű, folyamatosan bepisilő, stb.) ?

A keleti orvoslás a maga nézetével érdekes összefüggéseket tár fel:

• Az érzéstelenítés hatására az anya válaszreakciói megszűnnek, kapcsolata megszakad a gyermekével.
• Ennek hatására a gyermek először megijed, majd félni kezd. Minél hosszabb ideig nincs kapcsolata az anyjával, annál mélyebb és tartósabb lesz a félelem.

Márpedig “köztudomású”, hogy az ijedtség a tüdőket, a félelem a veséket károsítja, mint pszichés tényező. Akár ez az elmélet is megállja a helyét, a tényeket figyelembe véve.

Bölcsőhalál

Definíciója: “csecsemő vagy kisgyermek hirtelen halála, amit nem indokol előzmény és ahol az alapos boncolás sem mutat ki megfelelő halálokot”.

Legtöbbször 2-4 hónapos korban fordul elő, de átlag 6 hónapos kor előtt. Több évtizedes kutatás ellenére sem sikerült az orvosoknak egyetlen okot is találni. Az oszteopát orvoslás területén tartja magát egy nézet, ami valószínűleg nem ad választ minden esetre, de érdemes elgondolkodni rajta, minthogy több esetben igazolható volt e feltevés helyessége.

Röviden és leegyszerűsítve:

• A csecsemők csigolyái még nem teljesen fejlettek és ízületeik is rendkívül lazák.
• A kisagy és az agytörzs – mely többek között a légzési funkciókat is irányítja – vérellátása a vertebrális artériákon (csigolyaközti verőerek) alapszik.- A csecsemőt leginkább hasra fektetjük, minthogy hanyatt fekvésnél az esetlegesen felbüfögött ételtől megfulladhat. A hasra fektetett csecsemő fejét oldalra – példánkban jobb oldalra – fordítjuk. A fej méretét és a fordítás tényét figyelembe véve:
  1. A gyermek bal oldali csigolya közti artériája megfeszül, ezáltal jelentősen leszűkül a keresztmetszete. Az 1-es nyakcsigolya harántnyúlványa ebben a helyzetben komprimálja az artéria carotist (külső artéria), mely szintén beszűkül. Így a jobb oldali artériákra hárul a kisagyi terület megfelelő vérellátása.
  2. Az alvás közbeni izomrelaxáció eredményeképpen és a helyzetből adódóan az egyébként is laza ízületek nem tartják meg a nyaki – leginkább 3. – csigolyát, amely előre megcsúszva a jobb oldali artériát is leszűkíti.

A kisagyi oxigénellátás így kevesebb, mint 1/3-ára csökken, a csecsemő egyszerűen “átalussza” magát a másvilágra.

Vegyük figyelembe azt a tényt is, hogy az emberek 30%-ánál csak az egyik artéria vertebrális éri el és táplálja a kisagyat, a másik ág a csatlakozás előtt csillagszerűen elágazik. A verőér keringését gátló külső tényezők akadályozzák a vena vertebralis és a nervus vertebralis funkcióját is.

Amennyiben a gyermeket megmozdítják (márpedig megmozdítják!), visszaállnak a csigolyák az eredeti helyzetükbe, így semmilyen vizsgálat vagy boncolás nem mutat ki egyetlen lehetséges halálokot sem.

Megelőzésként javasolják, a gyermeket a hátánál kitámasztva, féloldalas helyzetben fektetni. Modern világunkban kapható légzésfigyelő berendezéseknek is van értelme ebben a kockázatosabb életkori szakaszban.

Jár a baba…

Szülők kedvenc elfoglaltsága, hogy szeretik eldönteni, gyerekük mikor járóképes és mekkora távot kell tudnia megtenni akkor is, ha a gyerek egyáltalán nem is tud még járni. Ennek mielőbbi elérésére két kezét megfogva járatják.

Nos, ha az a cél, hogy minél tartósabb és nagyobb ívű gerincferdülést, csontfejlődési zavart produkáljunk a gyereknél, s hogy az egyensúlyozó képessége minél később alakuljon ki, akkor a módszer tökéletes…

Normális esetben, normális emberek megvárják, míg gyermekük megerősödik annyira, hogy önerőből képes lesz ülni, majd járni is. Így nem járnak úgy, mint az a kertész, aki – hogy facsemetéi gyorsabban terebélyesedjenek, – minden nap eggyel több követ kötött az ágaira, míg végül a facsemete törzse eltörött.

Rádiuszfej-ficam

Gyermekek jellemző sérülése, amikor a gyermeket nyújtott karjánál fogva felrántják.

A 2 és 6 éves kor közötti típusos sérülést “nurse-maid’s elbow”-nak (kb. dajka könyök) illetve a tüneteket tükröző “pronatio dolorosa infantum”-nak is nevezik.

A sérülés lényege, hogy az orsócsont feje a lig. anularéból (gyűrűs szalag) kicsúszik. A gyermeknek fáj a könyöke és nehezen, vagy alig mozdítja.

A radiológiai diagnosztikája nem könnyű, de a helyretétele húzással és kiforgatással aránylag egyszerű.

Sedülőkori gerincferdülés

A gerincferdülés (scoliosis) a gerinc oldalirányú görbülete, ami lányoknál gyakoribb, mint a fiúknál. Lehet (1) veleszületett (csontok vagy izmok fejlődési rendellenességei), (2) szerzett (fizikai illetve lelki sérülés következtében kialakult), (3) növekedésből adódó.

Ez utóbbi esetben arról az egyszerű tényről van szó, hogy a csontok gyorsabban nőnek, mint a szalagok, amik több ízületi részen futnak át. Serdülőkorban e szalagok növekedési “késése” miatt a csigolyáknál kényszerhelyzet alakul ki, melynek tünetei:

állva: hátulról nézve az egyik váll kissé alacsonyabban van, mint a másik – a bőr redőzöttsége nem szimmetrikus,

előrehajlásnál: aszimmetria észlelhető, a gerincoszlop fél oldalra dőlése révén illetve ún. “bordapúp” jelenhet meg,

fekve: az egyik láb hosszabb a másiknál (ki kell szűrni az anatómiai lábhossz különbséget, amit egy mérőszalaggal – lemérve a csontok hosszát – megtehetünk). A lábhossz különbség akár 4 cm is lehet!

Egyéb tünetek: nyak- fejfájás, látásromlás, hallás- és egyensúlyzavarok, hátfájdalom, közérzetromlás, kedvtelenség.

A gerincferdülést fokozhatja a rossz testtartás, gyenge izomzat. Az osteopath / oszteoterápiás kezelésekkel az esetek 75%-ában teljesen megszüntethetők a serdülőkori gerincferdülések.

Csontritkulás

A csontvázunk élő raktár, miből a szív nyeri a működéséhez nélkülözhetetlen kalciumot. A csont ritkulása fokozatos folyamat. Főként nőknél látványos, mivel a változó korban a belső nemi szervek funkciója megváltozik, ennek következtében nagyon lecsökken azoknak a hormonoknak a mennyisége, amik a kalcium beépülését segítik a csontba. Minthogy a szív a csontokból táplálkozik, a kalcium beépülése viszont nem megoldott, kialakul a csontok leépülési folyamata.

Az ösztrogénszint csökkenésének még egy fontos hatása van: a nőknek is ugyanannyi esélyük lesz a szívbetegségekre, mint a férfiaknak.

Némi segítséget nyújthat a kalcium készítmények szedése, de – minthogy a megmaradt hormonok is csökkent működésűek – sokszor találkozunk olyan esettel, mikor a szervezet “tele van” kalciummal, de a csont ritkulásának folyamata változatlan. Ezeknek a készítményeknek – ahogy a rendszeres mozgásnak is! – a megelőzési folyamatban van nagy szerepe.